A tárolt illetve a technológiai folyamatokhoz szükséges közegek szállítását, valamint egyik helyről a másikra való eljuttatását, szétosztását legtöbbször csővezetékekkel lehet megoldani. A közeg az alkalmazástól függő tulajdonságú (pl. mérgező, éghető, maró hatású, stb.) nyomású, hőmérsékletű és halmazállapotú lehet. A vezetékrendszer kiépítése oldható (pl. karimák) és nem oldható (pl. hegesztési varratok) kötések segítségével történik. Ahhoz, hogy a kiépített csővezeték biztonságosan ellássa feladatát nélkülözhetetlen az alapanyagok és a nem oldható kötések (hegesztési varratok) roncsolásmentes vizsgálata. Az alapanyagok vizsgálatát általában a gyártásba épített automata vizsgálósorok segítségével végzik, ezért itt most ezzel nem foglalkozunk!
Az ipari csővezetékek építésével illetve vizsgálataival az MSZ EN 13480-as szabványsorozat foglalkozik. Ez a szabvány a szállított közegtől, a nyomástól, a hőmérséklettől és a vezeték méretétől függően osztályba sorolja az ipari csővezetékeket. A hegesztési varratok vizsgálatára a varrat kialakításától, a vezeték anyagától és csővezetéki osztályától függő követelményeket ír elő. A követelményekben megadja az alkalmazható vizsgálatokat, azok terjedelmét és a vonatkozó értékelési előírásokat.

Tompavarratok esetén a vizsgálatok általában 3 részből tevődnek össze:

  • Vizuális vizsgálat (ez általában a varratok 100%-ára kiterjed)
    Egyes élelmiszer- vagy gyógyszeripari rendszerek esetén fokozott követelményeket támasztanak a hegesztési varratok gyökoldali kialakításával, illetve elszíneződésével szemben. Ezeket a vizsgálatokat csak megfelelő hosszúságú flexibilis ipari endoszkóp alkalmazásával lehet elvégezni. Ezek a műszerek lehetővé teszik egyedi digitális fényképfelvételek vagy akár rövid videofilmek elkészítését, így rendkívül jó dokumentálhatóságot biztosítanak!
  • Felületi repedés vizsgálat (mágnesezhető poros vagy folyadékbehatolásos)
  • Térfogatos vizsgálat (radiográfiai vagy ultrahangos)

Sarokvarratok esetén a vizsgálatok általában 2 részből tevődnek össze:

  • Vizuális vizsgálat (ez általában a varratok 100%-ára kiterjed)
  • Felületi repedés vizsgálat (mágnesezhető poros vagy folyadékbehatolásos)

Amennyiben a varratok hőkezelésre kerülnek a hőkezelést követően keménységmérést, valamilyen felületi repedésvizsgálatot (mágnesezhető poros vagy folyadékbehatolásos) illetve tompavarratokon – megfelelő falvastagság esetén – ultrahangos vizsgálatot célszerű végezni.

A varratok vizsgálatával kapcsolatban további részletes információkat talál honlapunkon a hegesztési varratok vizsgálatával foglalkozó részben.

Csővezetékek felülvizsgálata:

A vezetékeken és azok hegesztési varratain az üzemelés során, az igénybevétel (hő, nyomás, fárasztó, stb.) hatására repedések keletkezhetnek mind a külső, mind pedig a belső felületen. A belső felületen károsodást okozhat továbbá a szállított közeg koptató és/vagy korróziós hatása. A külső felületet pedig általában korróziós károsodások érhetik. Az ismételt felülvizsgálatok célja a fent említett károsodások megtalálása illetve a károsodás mértékének meghatározása.
A korróziós károk felmérésére megfelelő sűrűségben, szisztematikus ultrahangos falvastagságmérést végzünk a kritikus területeken. Ilyen helyek például az ívek, a látható korrózióval érintett területek, az üzemeltetés során kritikusnak mutatkozó egyéb vezetékszakaszok. A vizsgálati helyekről minden esetben el kell távolítani a revét, rozsdát illetve a lazán tapadó festékréteget. Jól tapadó vastagabb festékréteg vagy bevonat esetén speciális – rétegen keresztül mérő – készülékkel végezzük a vizsgálatot.
Hegesztési varratok gyökoldalánál, a közeg áramlásából adódó úgynevezett elhordás radiográfiai módszerrel vizsgálható.
Nagyobb kiterjedésű csőszakaszok falfogyásának ellenőrzése folyamatos letapogatású ultrahangos vizsgálattal is elvégezhető (impulzus-visszhang elven működő készülék és merőleges besugárzást biztosító vizsgálófej alkalmazásával). Ilyen esetben a vizsgálat célja annak meghatározása, hogy egy előre megadott falvastagság érték alatti terület található-e az adott szakaszon vagy sem. A minimum falvastagság érték nagy pontosságú mérését ezt követően ultrahangos falvastagságmérő célkészülékkel lehet elvégezni.

A repedés jellegű károsodások kimutatása vizuális, mágnesezhető poros, folyadékbehatolásos vagy ultrahangos vizsgálattal, illetve ezek célszerű kombinációjával lehetséges. Szemrevételezéses vizsgálatot, a többi vizsgálatot megelőzően, minden esetben célszerű végezni. A hegesztési varratokon mágnesezhető poros vagy folyadékbehatolásos és tompavarratoknál 8 mm-nél nagyobb falvastagság esetén ultrahangos vizsgálatot végzünk.

Ívek ellenőrzéséhez a külső felületen lévő hibák kimutatására mágnesezhető poros vagyfolyadékbehatolásos vizsgálatot, majd ezt követően a belső vagy külső felületről kiinduló repedések kimutatására ultrahangos vizsgálatot végzünk. A vizsgálatoknak minimálisan ki kell terjednie a vizsgálat alá eső ívek húzott és semleges szálaira, de sok esetben indokolt lehet a teljes ívhosszon, a teljes kerület vizsgálata.
A vizsgálatok elvégzéséhez minden esetben megfelelő felületelőkészítés és hozzáférhetőség szükséges az érintett területeken.