Az ipari nagykazánok vizsgálatánál különbséget kell tenni az állapotfelmérő, illetve az építés során felmerülő vizsgálatok között.
Kazánok építése során általában hegesztési varratok vizsgálatára kerül sor a vonatkozó előírások szerint (pl. MSZ EN 13445). A vizsgálatok között szerepel a szemrevételezés, az ultrahang, a radiográfia, a mágnesezhető poros, a folyadékbehatolásosvizsgálat és a helyszíni keménységmérés is.
Kazánok állapotfelmérése során általában a leginkább igénybevett (hő- illetve mechanikus igénybevétel) és legkritikusabb részek vizsgálatára kerül sor. Ilyen lehet például a lángcsövek vizsgálata, kazándobok vizsgálata (mágnesezhető poros és ultrahangos vizsgálat, ultrahangos falvastagságmérés, szemrevételezéses méretellenőrzés, akusztikus emissziós, szilárdsági számítással való ellenőrzés), túlhevítő kamrák vizsgálata (hegesztési varratok és sok esetben a teljes felület ellenőrzése, endoszkópos vizsgálat), túlhevítő csövek és tűztéri csövek ellenőrzése (korróziós állapot, maradó falvastagság, lerakódások, stb.). Az állapotfelmérés során általában repedés jellegű hibákat, korróziós jelenségeket, elhordás jellegű falfogyásokat, illetve a beépített anyagok fáradására, elhasználódására, illetve tönkremenetelére utaló eltéréseket keresünk. Ezeket az ellenőrzéseket az esetek többségében ultrahanggal, mágnesezhető poros vizsgálattal, helyszíni keménységméréssel és replika (helyszíni metallográfia) vizsgálattal végezzük. A roncsolásmentes vizsgálatokat sok esetben roncsolásos vizsgálatokkal is kiegészítjük (szakító, hajlító, törő, gyűrűtágító, makro- és mikro csiszolat).
Sok esetben a kazánokhoz kapcsolódóan vizsgálat alá esnek a fő csővezetékrendszerek és a rajtuk lévő szerelvények is (főgőzvezeték, újrahevítő vezeték, biztonsági hűtővíz, stb.). Ilyenkor vizsgálat alá kerülnek az ívek, T-idomok, hegesztési varratok is. A vizsgálathoz ilyenkor is leggyakrabban a szemrevételezést, méretellenőrzést (ovalitás számításhoz), ultrahangot, ultrahangos falvastagságmérést, mágnesezhető poros vizsgálatot, replikát és a helyszíni keménységmérést alkalmazzuk. Esetenként azonban szóba jöhet a radiográfia is (pl.: varratok elhordás vizsgálata).
A vizsgálatok helyét, mennyiségét és fajtáit nagymértékben befolyásolja a kazán típusa, az alkalmazott tüzelőanyag, az üzemi paraméterek, üzemi tapasztalatok, eddigi üzemórák száma stb.
Az állapotfelmérés során a kazánon történt vizsgálatok eredményéből, az üzemi jellemzőkből az eddigi tapasztalatokból – figyelembe véve a 0 állapot ellenőrzés eredményeihez képest történt változásokat -, következtetéseket vonunk le a várható élettartamra és javaslatot teszünk a következő felülvizsgálat időpontjára valamint az üzemeltetés esetleges korlátjaira.